Akadálymentes logó

 

XVI. évfolyam 101. szám 2007/4. szeptember-október

2007-10-08

Átalakult az oktatás Somogyjádon

Mint előző számunkban beszámoltunk róla, a 2007/2008-as tanévtől kezdve a somogyjádi általános iskola és óvodához tagintézményként csatlakozott az osztopáni általános iskola és óvoda, valamint a jutai általános iskola és óvoda. A tapasztalatokról kérdeztük Kovács Gyuláné igazgatót.
– Melyek voltak azok a főbb tényezők, ami miatt szükségessé vált az iskola átszervezése?
– Két fontos dolgot említek, ami szükségessé tette az osztopáni és a jutai intézményekkel történő integrációnkat. Az egyik, hogy az oktatási törvény kimondja, hogy amely intézményben a hetedik-nyolcadikos évfolyamok tanulólétszáma nem éri el a 15 főt, nem maradhat szakmailag önálló intézmény. Egy olyan nagyobb intézményhez kell integrálódnia, ahol biztosított hosszú távon a tanulólétszám. Ennek indoka, hogy a kis iskolák ne szigetelődjenek el szakmailag, vagy anyagilag lehetetlenné váljon a fenntartásuk. Azt próbálják ezzel biztosítani, hogy színvonalas, de közös irányítású munka folytatódjon a továbbiakban is.
A másik, hogy mint tudjuk egyre nehezebb a közoktatási feladatait ellátni minden településnek. Ennek az az oka, hogy a finanszírozást egy átlagos 23-25 fős átlagos osztályonként tanulólétszámban határozták meg. Ha ezt nem közelíti meg a tanulólétszám, akkor ugyanazon költségekre kevesebb a normatíva bevétel, és ezt a különbözetet az önkormányzatoknak kell kipótolniuk.
Tehát az integrációval gazdaságosabban lehet működni. De a gazdaságosság nem csak azt jelenti, hogy az állam több forrást biztosít az intézmény fenntartására, hanem azt is, hogy közösen foglalkoztathatunk pedagógusokat, akiknek nem lenne meg a kötelező óraszáma, mert olyan tantárgyat tanít, amelyeknek az óraszáma nem elégséges. Az ő problémájukat úgy oldottuk meg, hogy Osztopánból is jár át a somogyjádi iskolába heti három napon tanítani egy kolléga, és Osztopánba is jár át tanítani egy somogyjádi kolléga. A közös intézménnyel már egy nevelőtestület vagyunk, 50 fős létszámmal, valamint 10 fő technikai dolgozóval. Könnyebben megoldjuk a feladatokat, mert az 50 fős humán erőforrással sokkal hatékonyabban, testhezállóbban lehet a munkákat szétosztani.
Az óvodák esetében egyértelműen kívánatos volt a valahova tartozás, hiszen Jutában is, és Osztopánban is egy egycsoportos óvoda működik kettő fő óvónővel és egy dajkával. Eléggé elszigetelődtek, központi továbbképzéseken sem tudtak részt venni, mert nincs arra mód, hogy valamelyikük akár egy napra kilépjen az óvodából.
– Milyen módon zajlott a pedagógiai szakmai munka összehangolása?
– Nagyon békésen és példaértékűen, de nagyon sok munkával, többünknek az egész nyár feláldozásával jött létre ez az intézmény. Tudjuk, hogy a változás az osztopáni képviselő-testület és az emberek számára nagy fájdalmat jelent, de mindent meg fogunk tenni, hogy magas színvonalú szakmai munkával, partneri együttműködéssel, és korszerű oktatási feltételekkel mindannyiunk megelégedésére tudjunk tanítani.
Már kora tavasz óta egyeztetünk szakmai vezetőkkel, önkormányzatokkal az eltérésekről, amelyekben muszáj közelíteni egymáshoz. Természetesen nem akarjuk, hogy bármelyik intézmény elveszítse az önálló arculatát. Az integráció az összehangolást, a közös elképzeléseket jelenti, de legfőképpen közös elveket jelent. És nem azt, hogy akár Somogyjád ne hagyhassa meg a pedagógiai programjában az általa hasznosnak ítélt dolgok továbbvitelét, gondolok itt a néphagyományok ápolására, a néptánc, népzene szeretetére. Vagy hogy Osztopán ne hagyhassa meg az értékközvetítő programjának a folyamatos továbbvitelét. A sajátos arculatát meg tudják őrizni a székhelyintézmény és a tagintézmények egyaránt. De természetesen a nemzeti alaptantervet alapul véve dolgozunk, mely meghatározza a közös elveket, közös célokat, és ezen belül hagy mozgásteret az iskoláknak.
Persze a gyakorlatnak kell majd bizonyítani, hogy a mindenki által már elfogadott, papíron lefektetett elvek mentén hogyan tudunk egymástól tanulni, egymásnak segíteni, milyenek lesznek a közös programok.
– A somogyjádi iskolában mely folyamatok emelhetők ki, amik már az integráció következményei?
– Át kellett térnünk egy másfajta gondolkodásra, arra, hogy nem csak a somogyjádi iskola és óvoda tartozik hozzánk, hanem plusz két iskola és két óvoda. Ki kellett terjeszteni az információáramlást, az irányítást és az ellenőrzést is. Az együttműködés formáit a vártnál könnyebben ki tudtuk dolgozni, hiszen maximálisan partnerek voltak ebben az osztopáni és a jutai tagintézmények vezetői is. A másik változás, hogy míg eddig csak jádi pedagógusokból álltak a szakmai munkaközösségek, most közösen működtetjük. Minden munkaközösség élére megtaláltuk a legrátermettebb embert, így biztosított az egymástól történő tanulás.
S a legfontosabb változás a jádi iskolában, hogy ide jár Osztopánból 21 helyes, aranyos hetedikes és nyolcadikos gyerek. Úgy látom az osztopáni és a somogyjádi gyerekek részéről is, hogy nagyon jól összebarátkoztak, jól érzik itt magukat, a mi gyerekeink befogadták őket, és ugyanezt mondhatom el a szülőkről is, mindkét oldalon.
– Az integráció előnyei a finanszírozásban is tapasztalhatók.
– Igen, mindegyik oktatási intézmény fenntartó önkormányzatai jól járnak. A jutai és az osztopáni önkormányzat azért kap jóval több forrást, mert tagintézményi normatívában részesül. Somogyjád, illetve Alsóbogát, Edde és Várda pedig azt profitálja belőle, hogy a 21 gyermekkel megnövekedett tanulólétszám miatt több a lehívható normatíva bevétel, miközben a költségek változatlanok. Így tehát csökken az az összeg, melyet a fenntartó önkormányzatoknak kiegészítésként ki kell fizetni intézményfinanszírozásra. A kedvezőbb finanszírozás igazán a 2008-as gazdasági évtől lesz majd érezhető.
– S hogyan tovább, mik a további lépések?
– Októberben a hét fenntartó önkormányzat társulási tanácsülésen fogja elemezni a tanévkezdés tapasztalatait, az együttműködés problémáit, örömeit, mely alapján tovább tudunk lépni. Schiberna Iván

Forrás: Jádi újság
Szerző: Schiberna Iván

Friday the 26th. Hosted by KoViSoft.Hu - Joomla Templates